Nulla külső energiaigény” stratégia Fermentor létesítése a biogáztermelés növelésére a Magyar Cukor Zrt. kaposvári telephelyén (KEOP4.4.0/A/09)

Biogáztiszító-üzem

Nulla Külső energiaigényű cukorgyártás-hálózatra termelő biogáz-tisztítás megvalósítása” Projektazonosító: KEOP-4.10.0/B/12-2013-0132

 

Egyedülálló vállalkozás

Magyarország egyetlen működő cukorgyárában Kaposváron az üzem szakemberei négy éve egyedülálló vállalkozásba kezdtek. Az átalakuló állattartási szokások és az egyre drágább energiaárak arra ösztönözték a cukorgyár mérnökcsapatát, hogy megpróbálkozzanak a kampányidőszak alatt felgyülemlett répaszeletek újrahasznosításával.

Répaszelet – biomassza – biogáz – új energia

Az ipari hulladéknak minősülő melléktermék kiváló biomassza alapanyag, amelyből biogáz fejleszthető, s ezzel a gyár energiaszükségleteit részben fedezhetik. A cukorgyár létrehozta százszázalékos tulajdonosként a Biogáz Fejlesztő Kft.-t, (BF Kft.) amely megkezdte a helyi szakemberek által kidolgozott technológia alapján a rendszer megvalósítását: 2007-ben készült el az első úgynevezett fermentor, majd 2011-ben uniós támogatással az utófermentor.

Nulla külső energia igény – nulla széndioxid-kibocsátás

A Magyar Cukor Zrt. mint Magyarország egyetlen, ezért a jövőben is stabilan működő cukorgyára, célul tűzte ki, hogy a cukorgyártást középtávon, 3-6 éven belül külső energiaforrások bevonása nélkül, a mezőgazdasági és feldolgozási melléktermékekre építve energetikailag önellátóvá teszi. Ezzel egyrészt kiküszöböli a gyártásra és árakra jelentős hatást gyakorló földgázár változás negatív hatását, másrészt teljes egészében hazai erőforrásokra építve, lényegében nulla széndioxid kibocsátásúvá alakul át a cukorgyártás.

A megkezdett fejlesztéseket idén ősszel egy újabb beruházással folytatják: a még fel nem dolgozott alapanyagból kinyerhető biogáz előállítására egy újabb fermentor építését és üzemeltetését kezdik meg, amely azonban nem pusztán a cukorrépa-feldolgozási kampányidőszakban eddig biogáztermelésre fel nem használt répaszelet-mennyiségből történő biogáz-fejlesztésre létesül, hanem az év további részében egyéb alapanyagokból (melasz és korpa) szintén biogázt fog előállítani.

A keletkezett gázmennyiség a kampányidőszakban csaknem teljes mértékben kiváltja a Cukorgyár tulajdonában lévő erőmű alternatív tüzelésű kazánjainak földgázfelhasználását.

A kampányidőszakon kívül a termelendő 6,6 m m³ biogázt a MC Zrt. a melaszszárító-állomás a MC Zrt. központi fűtési rendszere, valamint a kaposvári városi fürdő használja fel.

A tervezett projekt legfontosabb eleme a 27,5 m magas és 25 m átmérőjű vasbeton szerkezetű, 25 m folyadékszintű, 16 000 (teljes) térfogatú fermentortartály, amelynek maximális biogáztermelő kapacitása mintegy 3125 Nm³/h. A fermentor méretei, szerkezeti kialakítása és technológiai kapcsolatai megegyeznek az MC meglévő biogáz-termelő egységeinek méreteivel és technológiai kapcsolataival.

Újabb fermentor épül a Biogáz Fejlesztő telephelyén

A bővítés helyszíne az MC Kaposvári Cukorgyárának 2417/29 helyrajzi számú ingatlanán a 2. fermentor és a gazométer közötti jelenleg még be nem épített terület. A többlet gáztermelés szükségessé teszi a répaszelet beadagoló, az irányító épület és a kompresszorház bővítését. A fizikailag is egyértelműen elkülönített bővítések a projekt elválaszthatatlan részét képezik, csakúgy, mint a gazométer és az erőmű között létesülő biogáz vezeték, amelyek nélkül a fermentor üzeméhez szükséges alapanyag előállítása és adagolása, a folyamat vezérlése és a termelt biogáz felhasználási helyre való szállítása nem lenne lehetséges.

A beruházás előreláthatóan 2012 szeptemberére készül el teljesen, az építkezés várhatóan nem jelent plusz terhet a környéken élők számára, de elkészülte után a kaposváriak előnyeit fogják érezni, mert a városi fürdő nyári energiaellátását az itt termet biogázzal oldják meg, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.

A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A beruházás teljes költsége 1,1 milliárd forint, amelyből az uniós támogatás 540 millió forint.